A kiállítás betekintést enged az elmúlt utóbbi két évtized magyarországi várkutatási eredményeibe, mondta a megnyitón a Mátyás Király Múzeum régésze, aki kiemelte: a középkorban egy főúri rezidencia több funkciót látott el, egyszerre volt a főúr és birtokos családjának lakhelye, gazdasági központ és egyszerre kulturális központ is. Gróf Péter szerint a többnyire romos állapotban ránk maradt örökség hasznosítása nem egyszerű. 

GRÓF PÉTER, régész-muzeológus, Mátyás Király Múzeum
„A váraknak - bocsánatot kérek a kifejezésért – a hasznosítása egy nagyon nehéz folyamat, ugyanis a várak elsősorban turisztikai kirándulások célpontjai. Vannak természetesen olyan várak, a siklósi vár, vagy a budai vár, amelyekben konkrét funkciók vannak, például múzeumi funkció, tehát kiállítóhely és múzeum. De ez megint egy olyan problémát vet fel, hogy egy mai modern múzeum igényei egy vár falain belül meglehetősen nehézkesek.”


A most megnyílt tárlat anyagában négy magyarországi vár makettje kapott helyet, az érdeklődők megtekinthetik az egervári kastély, a szigligeti vár, a simontornyai és a visegrádi vár makettjét. 

MIKLÓS ZOLTÁN, igazgató, Haáz Rezső Múzeum
„Legtöbb esetben a régész felszínre hozza az információkat, az informatikusok bizonyos látványos programokkal ezeket elkészítik, éppen ezért van mozgóképes része is ennek a kiállításának, nagyrésze pedig statikus, tehát pannókon van elmondva mindaz az információ. Négy magyarországi várnak a makettje térben helyezi el  azokat a korabeli állapotokat, amelyeket kiválasztottak a rendezők és egy adott időpontban így nézhettek ki azok a várak. Érdemes megemlíteni, hogy egyikük sem létezik már ebben a formában, ezek történelmi kordokumentumok.” 


A Visegrádról hozott vándorkiállítás március végéig lesz megtekinthető a Haáz Rezső Múzeum pincegalériájában.